Világjegy

Na akkor folytatom az elmélkedéseimet az álláspiacról - most egy kicsit a munkahelyekről lesz szó.

WARNING: Megjegyezném, hogy nem vagyok sem HR-s, sem pszichomókus, csak egy jómunkásember. Így előfordulhat, hogy pár dolog nyilvánvaló és ismert lesz a posztjaimban az előbbi kategóriákba tartozók számára.

Miért is dolgozunk?

По-моему:

1) Kell némi pénz, ahhoz hogy éljünk és eltartsuk a családunkat (egy adott, nekünk ideális szinten)
2) Kell a kihívás az elménknek

Természetesen ez egyéni szinten igaz, a nemzetgazdasági viszonylatokat most felejtsük el.

Ha szigorúan vesszük az alkalmazotti státuszt (most nem térek ki a vállalkozásosdira, pedig az is megérne egy külön posztot, majd később esetleg...), akkor az előbb felsorolt két indok jól jellemzi az emberek munkához való hozzáállását. Persze a tévedés jogát fenntartom :-)

Úgy érzem, hogy a fenti két indíttatás megfelelő aránya az egészséges valahol. Ha csak az 1-es játszik, akkor abból semmi jó nem sül ki a munkáltató számára, a közönyös/unott/nem motivált dolgozó az nem a termelékenység barátja. Ha valakit nem érdekel a pénz (vagyis az azon megvásárolható/elérhető életkörülmény), csak a kihívás, az meg önmagára és környezetére is veszélyessé válhat egy idő után.

És miért pont az adott munkahelyen?

Kiemelném, hogy az előzőleg taglalt állítások az általános "Miért dolgozunk" kérdésre adnak választ és nem egy konkrét munkahellyel kapcsolatban. Ez már jóval összetettebb, bonyolultabb kérdésnek tűnik. Megpróbálom 18 év (nagyrészt irodai munka) tapasztalata alapján megkeresni a válaszokat.

Pénz és egyenértékű juttatások

Igenis fontos (ha nem a legfontosabb - sajnos vagy nem sajnos, ezt mindenki döntse el maga), hiszen ebből biztosítjuk a saját és családunk megélhetését és ennek segítségével teremtjük meg a szükséges életkörülményeket.

Munkahely elhelyezkedése

Ebbe beletartozik minden az adott munkahely elérésével/elérhetőségével kapcsolatban.

• Milyen messze van? Hogy jutok el oda?
• Kompenzálják-e a bejárást?
• Milyen a környék?
• El tudom-e intézni a dolgaimat befelé menet/hazafelé jövet (bevásárlás/ovi/iskola stb.)?

Munkahelyi kultúra (légkör)

• Milyenek a cég elvárásai/követelményei a dolgozók felé?
• Milyen a főnök/beosztott viszony?
• Milyen a cég hírneve? Milyen a menedzsment?
• Van-e jövőképe/koncepciója a cégnek?

Közvetlen munkatársak

• Kikkel dolgozom együtt a nap 8 órájában (jó esetben)?
• Milyenek a beosztottjaim? Kiket kell irányítanom? Szabad kezet kapok-e?
• Milyen ember a főnököm?

Munka

• Jelent-e kihívást?
• Teremtek valami értéket?
• Van lehetőség fejlődésre? Tanulok-e valamit újat közben?
• Kell üzleti utakra járnom? És ez elvesz-e esetleg valamennyit a szabadidőmből? Mit kapok cserébe?

Ezeket az ember szépen felteszi a mérlegre és előfordul, hogy a mutató erősen kilendül az egyik irányba. Ha a "Ez egy jó hely" felé, akkor örülünk és megbecsüljük a jelenlegi munkahelyünket, ha pedig a "Na húzzunk innen" felé, akkor is örülünk, mert legalább felismertük és tovább tudunk lépni.

Nekem nagy szerencsém volt és a közvetlen kollégáim (4-8 fő) ill. főnökeim mind jó emberek és munkatársak voltak (többek bánatára, és ez a munkahelyi irigység az egyik legveszélyesebb dolog, ami előfordulhat).
Egy bizonyos szintig a jókedv és a kollegiális - már-már baráti - viszony jelentősen növel(het)i a hatékonyságot, de óvatosan kell kezelni, mert volt aki ezt nem értékelte ("Már megint k.rvára jól érzitek magatokat? Keressek nektek munkát?" vagy "Egész nap csak röhögés hallatszik az irodából, biztos nem dolgoztok."). Szerencsére nem ez volt a jellemző, de előfordult. És nem, nem voltunk csúszásban/késésben.

Pl. sok-sok éve volt, hogy nagyon jó társaság verődött össze, haladt a munka, de a cég nem nagyon. Engem már csak az tartott ott, hogy azokkal az emberekkel dolgozhattam együtt. Így amikor a csapatot "feloszlatták", akkor én is léptem magamtól. Van, amikor az abszolút nem megfogható dolgok jelentik azt, hogy egy adott helyen marad az ember.

Mi a legfontosabb?

Akkor itt most személyes vélemény következik.

A mai világban - számomra - a legfontosabb a valóban szabadon eltöltött szabadidő. Ezt én elsősorban arra kívánom fordítani, amit szeretek és akivel szeretem ill. amire szükségem van ahhoz, hogy "működjek".

Nekem azt dobta a gép, hogy szeretem járatni az agyamat mindenféle dolgon, még akkor is ha ez nem kötelező (kollégák már megszokták :-D).
Ez viszont friss fejet igényel és a géneknek (!ateistáknak: felsőbbrendűnek) köszönhetően nekem ehhez 8-10 óra alvásra van szükségem minden nap. Egy részről irigylem azokat, akiknek elég 6-7 óra a fittséghez és ezáltal több idejük jut egyébre, de nem panaszkodom, van amikor alvás (álom) közben jönnek a legjobb ötletek ;-)

Biztos egy kicsit keszekusza és csapongó lett az írásom, még gyakorolnom kell, de remélem érthető volt a lényeg.

Egy kis előzetes

Sokan úgy gondolják, hogy a szellemi munka az abból áll, hogy ül a mókus a számítógép előtt és nyomkodja 8 órán keresztül a gombokat. Ha az ember lelkiismeretesen végzi a munkáját, akkor ez messze nem igaz, pláne nem kreatív és gondolkodást igénylő munkakörben.

Ezzel kapcsolatban itt is van a felvezetés a következő posztomhoz: http://www.ted.com/talks/lang/hu/jason_fried_why_work_doesn_t_happen_at_work.html

Mivel a jelenlegi állásom év végén megszűnik, így keresésbe fogtam (még ha nem is túl intenzíven).

Az utóbbi 1-2 hónapban volt szerencsém megfordulni pár helyen és azt kell hogy mondjam/írjam, hogy elkeserítő, amivel találkoztam.

Online álláskeresés

Alapvetően egy jó dolognak tűnne első látásra, ha a hirdetések zömét nem a közvetítőcégek által feladottak adnák... hogy mi ezzel a baj?

Nagyon sok esetben semmi nem derül ki (tényleg tisztelet a kivételnek) arról, hogy hova is jelentkezem/jelentkeznék.

Hely: pl. kurvára nem mindegy, hogy a Budapesttől 10 km-re az Biatorbágy vagy Kerepes. Miért nem lehet odaírni? Titkos? Kiderül, hogy a Csajágaröcsögei műanyagfröccsöntő keres gépbeállítót? Biztos van olyan pozíció, ahol tényleg fontos az álláskeresés során diszkréció, na de nem az esetek 95%-ban (gondolom én).

Követelmények: tényleg közhely, de lassan már raktárosi pozícióhoz is felsőfokú végzettséget várnak el (tárgyalóképes német és angol nyelvtudással). Valószínűleg ebben az álláskeresők is ludasak, mert felfelé kerekítenek mindent magukról, így ez egy ördögi körhöz vezet.

Fizetés: kötelezővé tennék egy tól-ig éves összeget az extrákat külön jelölve (pl. bruttó 3,0M-4,0M HUF alapfizetés + 200k cafeteria + Bp bérlet), így rögtön ki lehetne szűrni a jól hangzó, de fizetni nem akaró helyeket és elkerülhetőek lennének a félreértések. Mindenki tudja, hogy mennyi pénzre van szüksége a megélhetéséhez és ez alapján el tudná dönteni, hogy ez neki való-e vagy nem.

Ha sokkal precízebben fogalmaznának és több információval látnák el a hirdetéseket, akkor a HR-s kollégáknak is könnyebb lenne az élete, mert tizedannyi jelentkező papírjait kellene átnyálazni (bár ez lehet, hogy nem cél náluk?). Pl. nem kapnék ilyen szövegeket, amitől felmegy bennem a pumpa:
"Sajnos nemleges válasz esetén - a beérkezõ önéletrajzok nagy száma miatt- nem áll módunkban minden pályázatról visszajelezni, így arra kérjük, hogy amennyiben 2 héten belül nem érkezik Önhöz megkeresés kollégáinktól, úgy az aktuális lehetõség kapcsán kérjük, tekintse lezártnak pályázatát." --- 'zmeg, ez a dolgod!

Interjúk

Itt volt a legkevesebb negatív tapasztalatom (lehet, hogy csak nekem volt szerencsém). Utoljára 6-7 évvel ezelőtt voltam állásinterjúkon (még a válság előtt), akkor sokkal felkészületlenebbek voltak a HR-sek. Most semmi ilyesmi gond nem fordult elő, tényleg képben voltak a szakterületen belül.

Igaz, nemrég belefutottam egy érdekes szituációba.

Telefonáltak, hogy behívnának egy interjúra (elsőre azt sem tudtam kiazmiaz, mivel 1 hónap már eltelt és semmi reakció nem volt, ki is ment a fejemből), megegyeztünk az időpontban.

Megjelenek pontosan, mondom hogy itt vagyok 10:00 órás interjúra. Emberünk néz boci szemekkel, hogy tesztnapra jöttem akkor, ugye? Nem-nem, szó sem volt tesztnapról, egyébként is 12:00-ig érek rá, szóval lesz interjú vagy nem? Hát ők csak, akkor interjúztatnak, ha leteszteltek. Na itt kellett volna sarkon fordulni.

De egy kicsit felcsigázott a dolog, szóval legyen akkor tesztnap. Van 3 feladat, kb. 2 óra és 1 nap között oldják meg a delikvensek, oké talán belefér, ugorjunk neki. Leültetnek, gép bekapcs és elkezdi ember ismertetni szóban a feladatot (leírás nincs... na mindegy).
Szóval, van egy-két lista TXT-ben, amit valaki, valamikor, valamilyen adatokból legenerált. Ezt kellene reprodukálni az adatbázisból. Nincs db leírás, nincs dokumentáció, van saját fejlesztésű progi, ami megkeresi a db-ben az adott értékek előfordulását és próbálj meg ez alapján rájönni a struktúrára és a kapcsolatokra
Példa: "Vevőkód: 123456", "Vevőnév: Gipsz Jakab", "Dátum: 2013.01.01-2013.01.31", "Tétel: Gyújtógyertya, Mennyiség: 4db, Összeg: 4000Ft" (igazából kb 10-15 oszlop és ennél azért kicsit bonyolultabb, de szemlélteti nagyjából mi volt a feladat -> keresd meg a vevőtáblából a vevő adatokat, hozzá a számlázási adatokat, meg a cikkeket, stb. ). Ja és mindez nem angolul,hanem egyéb európai nyelven, ráadásul úgy hogy a TXT reportban az oszlopfejléceknek nincs köze db mezőnevekhez :-D
Na most én csináltam elég ilyen szarlapátolós melót, szóval nem ijedek meg tőle, de azt ne magyarázza meg nekem senki, hogy ezt nem bírták rendesen ledokumentálni (legalább a kapcsolatokat és összefüggéseket a visszafejtés során).
Azért megkérdeztem, hogy csak a teszt ilyen vicces-e vagy a munka is ez lenne, mert akkor nekem jobb dolgom is van. A válaszuk alapján további szép napot kívántam a rabszolgamunkához.
Ha valaki ráismerne a cégre/magára, akkor elnézést, ha egy kicist nyersen fogalmaztam, gondolom nem hívnak többet :-)

Utóirat

Oké, sokan mondták már hogy egy kicsit túl sokat képzelek magamról és néha (:) arrogáns vagyok, de ettől függetlenül egy vicc az, ami állásajánlat és álláskeresés néven folyik ma Magyarországon.

A televíziózás a mai formájában halott. Isten (vagy akármi/akárki) nyugosztalja.

Előrebocsátom, hogy nincs semmi közöm a szakmához, nem ismerem belülről a piacot. Egyszerű - na jó, nem egyszerű, inkább poweruser szintű - fogyasztóként probálnék rávilágítani pár dologra.
Nem végeztem felmérést vagy piackutatást, hanem a saját meglátásomat ill. az ismerősi kör véleményét leszűrve írtam az alábbiakat.

Bevezetésként egy kis demagógia:

a) a HDTV sugárzás Európában mindjárt 10 éves (2004. jan. 1), de HD adások még mindig "prémiumnak" minősülnek
b) az EDGE (mobil adatkapcsolat) bevezetése is kb 10 éve történt, na most ha ezt prémium szolgáltatásként probálná eladni a telco, akkor már égnének a székházak.

Szerintem nem mondok újdonságot azzal, hogy a mai világban a vásárlóerő szempontjából kimelt korcsoport nem ér rá TV előtt ülni. Ha mégis a TV elé jut, akkor azt szeretné a készüléken nézni, amihez éppen kedve van.
Igen tudom, van erre is hivatalos megoldás, de a szolgáltató által adott, fevételre is alkalmas set-top box általában zajos, túl nagy vagy más baja van. És ha elfelejtem felvenni a műsort, akkor coki.

Per pillanat azt lehet nézni, amit a szolgáltató felvesz a listájára. Azért nincs a T-Home kínálatában DigiSport, mert nem bír a két cég megegyezni. Mindegy, leszoktam a foci BL nézéséről is.
Pár hete külföldön (Horvátország) nyaraltam és szerettem volna megnézni a silverstone-i F1 nagydíjat, volt műholdvevő, gondoltam csak van egy csatorna, amin adják. Tévedtem. 1100 (ezeregyszáz) csatornából 900 arab illetőségű volt, a maradék európai, de teljesen nézhetetlen adások. Volt RAI Sport, de az F1 közvetítése alatt nem volt jel (gondolom csak külön előfizetéssel volt fogható).

Alapvetően az is egy elhibázott lépés volt, hogy az előfizetői hurkokat átengedték a szolgáltatóknak (gondolom a Matáv privatizációja során alakult ez így), egyből önkormányzati tulajdonba kellett volna adni esetleg valami spéci vagyonkezelőnek. Aki szolgáltatni akar rajta, annak fizetnie kell bérleti díjat (vagy fordítva, az ingatlantulajdonos fizet - az sem rossz megoldás).
Így az ingatlantulajdonosok/önkormányzat hatásköre lehetne a karbantartás/fejlesztés, ami felelős és értelmes emberek esetében szerintem pozitívum - bár a mai magyar viszonyok közepette nem biztos, hogy ez kivitelezhető, sajnos.

Megoldás(?)

1) Szolgáltatók kezéből ki-/megvenni az előfizetői hurkot
Így nem zárhatják ki egymást a konkurens szolgáltatók az adott területről

2) Előfizetések/jogosultságok fogyasztókhoz kapcsolása
Minden fogyasztó/jogosult kap egy azonosítót/kódot/akármit, amihez köthető az előfizetés/jogosultság. Így bármely készüléken, amely képes megjeleníteni ilyen tartalmat, megadja a saját hozzáférési kódját és egyből nézheti a kedvenc csatornáit.

3) A műsorhoz való hozzáférés módja nem korlátozott
Azaz földfelszínen, műholdon, kábelen, interneten is legyen elérhető a fogyasztó számára engedélyezett tartalom (ha a műsorszorónak van ilyen szolgáltatása persze)

4) Egységes EU-s jogkezelés a műsorszórásra (és az ehhez kacsolodó jogokra: kép/hang/videó/zene stb)
Ha nekem jogom van az m1-en HD minőségben Forma1-et nézni Magyarországon (hiszen én ezt kifizettem), akkor az egész EU területén is (bármely sugárzási formában) legyen!

5) Egységes hardverek/szabványok
A TV-ken már lehet Angry Birdszözni, Facebookozni, a set-top box teljesítménye megegyezik 8-10 évvel ezelőtti PC-vel, a szolgáltatóknál is már van mindenféle marhaság, de azt a rohadt CI kártyát még mindig nem kezelik egységesen a szolgáltatók/hardverek (pl T-Home kártya össze van drótozva T-Home set-top-box-szal).

Egyelőre ennyi :-)

Té mínusz két hét... vágom a centit.

Zsámbéki templom

Asahi Pentax SP1000, Chinon 28mm, Fuji Provia 100F.
Hmmm, szeretem a filmet...

Az ember hamar rájön, hogy nem túl értelmes dolog 15kg fotós felszerelést cipelni egy 10km-es hegyes-völgyes túrán... Egy kicsit kijöttem már a gyakorlatból - enyhén szólva - így a kelleténél több pihenőt kellett beiktatnom (társaim legnagyobb örömére, ugye).
A lényeg az hogy a helyszín tényleg megérte a megpróbáltatásokat.

Végre. Pedig utálom a Ferrarit, mint a szart.

Világ életemben a McLaren csapatot kedvelő ember voltam, de az idei évben történtek még finoman fogalmazva is kiverték a bizosítékot nálam.
Kezdjük a McLaren pilótáival: van egy újonc és egy kétszeres vébé győztes. Az egyik egy rinyagép a másik pedig csupán egy óriási médiahack (egy lehetőség van még: M. Schumacher és egy alattomos robot keresztezése).
Alonsóra felesleges is vesztegetni az időt, amennyire szimpatikus volt 2-3 évvel ezelőtt, pont annyival lett nagyobb az arca mára.
Na de ez a Hamilton gyerek. Nem is tudom elképzelni mit mondott volna magáról, ha ő nyeri meg a vébét. Már idáig is elsütött egy-két közhellyel felérő jelzőt. Amúgy az egész év során megfigyelhető volt, hogy próbálgatja a karmait, és a végén már annyira alamuszi volt, mint M. Schumacher fénykorában.
Ron Dennisszel meg megérdemlik egymást a pilóták.

Amúgy a legrosszabb dolog a mai Forma-1 világában a médiának való megfelelés és píszí viselkedés/nyilakozat. Hihetelenül álszentek. Látnám egyszer, hogy egy kiélezett helyzetben történő kilökésnél az egyik pilóta lenyom egy sallert a másiknak. Sokkal emberközelibb lenne az egész.

Amúgy Coulthardnak volt igaza: "I don't give a shit."

Mindegy. Akkor is nézni fogom a következő évadot :-)